A válságnak nincs vége, sőt: már látható, hogy újabb regionális vagy szektorális válságok követik - hangzott el tegnap a MenDan Hotelben, a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén.

A második napja zajló vándorgyűlésen tegnap Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke nyitotta meg az előadók sorát. Egyebek között leszögezte: az adórendszereknek, a jogszabályoknak egyenleteseknek és egyszerűeknek kell lenniük. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter a magyarországi munkaerő-piaci problémákról beszélt, jelezve, hogy egyre csökken a kereslet a szakképzetlen, alacsony iskolázottságú munkaerő iránt. Mint rámutatott, az állam alapvető célja a munkahelyek megőrzése, de nem mindenáron. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a támogatási konstrukciók jelentős fejlődésen estek át. Komoly kritikát fogalmazott meg a kormány működésével szemben Járai Zsigmond volt jegybankelnök.

A volt jegybankelnök, egykori pénzügyminiszter szerint sürgős lépésekre volna szükség, mert hazánk egyre rosszabb helyzetbe kerül. Úgy fogalmazott, a jelenlegi válságkezelés éppen a válság kezelésére nem alkalmas: Magyarország alá az IMF terített egy szőnyeget, hogy ne zuhanjon szakadékba - de a Nemzetközi Valutaalap megahitele jövő októberben le fog járni, és kérdés, mi lesz azután.

A volt jegybankelnök 7 pontban foglalta össze a teendőket. Mint mondta, legsürgősebb a szétesett kormányzást helyreállítani, utána csökkenteni a túlburjánzott bürokráciát. Rendbe kell tenni az állami költségvetést is, majd hatékonyabbá kell válnia az Európai Uniótól érkező pénzek felhasználásának. Járai szerint a monetáris politikának többé nem szabadna egy rossz pénzügyi rendszer megőrzésére fókuszálnia, illetve a bankrendszert és annak felügyeletét is meg kellene reformálni. Utalt arra is, hogy a devizahitelezés nyomán keletkezett károk rendezésében a felelős bankoknak is szerepet kellene vállalniuk. Utolsó pontként a korrupció visszaszorítását említette.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is kritikus hangnemben szólalt fel, rámutatva: növekedés nélkül nincs kitörés, a kormány mégis folyton az egyensúlyteremtésre törekszik. Úgy ítélte meg: Magyarország vesztésre áll, mert a struktúrákhoz nem mernek hozzányúlni a felelős politikusok. A konferencián közel egyórás beszédet mondott Bajnai Gordon miniszterelnök is, aki Bécsen keresztül New Yorkból érkezett. Ottani tárgyalásaira is kitért, mint jelezte: jó hírnek számít, hogy ismét növekszik a Magyarországgal szembeni befektetői bizalom, ezt vendéglátói is elismerték. Ugyanakkor leszögezte: a válság még nem ért véget, sőt, újabbak fogják követni.

Bajnai Gordon a nagy kockázati tényezők között említette a társadalmi válság bekövetkeztét - szerinte könnyen kialakulhat egy 1929-32-höz hasonló helyzet, amikor világszerte százmilliók hullhatnak vissza az alsó középosztályból a szegénységbe. Ezzel párhuzamosan a veszélyforrások közé sorolta a protekcionizmus erősödését, valamint azt, hogy a gazdaságilag elerőtlenedő országok a nemzetközi befolyásukat is elveszítik. A miniszterelnök rámutatott: a magyar államnak erre a négy kockázatra kell megfelelő válaszokat találnia, mindezt tetézve azzal, hogy hazánk 10 éve halogatja a reformok megvalósítását, s ha ezeket nem jól oldja meg, a válság súlyosbodhat. (A miniszterelnök előadására még visszatérünk.)